Ebben a fejezetben
olyan porcelánokat, poharakat, evőeszközöket, asztali kellékeket és terítéshez
használatos kiegészítőket ajánlunk, melyek hosszú élettartamúak és tartósak.
Ezeket a vendéglátós eszközöket éttermi felhasználásra tervezték és gyártják.
Cél a hosszú élettartam mellett az ergonómia, a megfelelő ár/érték viszony a
kiváló használati érték. Célunk, hogy ilyen vendéglátó-ipari porcelánokkal,
poharakkal, evőeszközökkel és kellékekkel lássuk el a hazai éttermeket. Ebben
az esetben úgy kalkuláltak a tervezők, gyártók hogy naponta akár többször is
használatban van ugyanaz a pohár, tányér, evőeszköz.
A terített asztal
örömei, de hogyan is terítsünk ?
Terítésnél az első
dolgunk az asztalterítő megfelelő elhelyezése úgy, hogy a terítő széle az
asztal négy oldalán egyformán lógjon le, kb. 30-35 cm-re és a szegés befelé
mutasson. Nem négyzet alakú asztalok vagy nem megfelelő méretű abroszok esetén
azon az oldalon kell ragaszkodni a lelógás egyöntetűségéhez, amely a vendégnek
szembetűnőbb. Kerek asztalnál a terítő lehetőleg kerekre és méretre legyen
készítve. Nagyobb asztalokat pedig ha nem áll rendelkezésre megfelelő méretű
terítő két vagy több abrosszal kell leteríteni, ha van használjuk a tábla
abroszt, szem előtt tartva az egyöntetűségre. Elegánsabb, ünnepélyesebb
alkalmakkor a fehértől a pasztellszínig terjedő, önmagában mintázott terítőt
szokás az asztalra tenni. Ne feledkezzünk meg a megfelelő színű napronról (
asztalközépről ) , fontos, hogy a napron színe harmonizáljon az abrosz színével
az pedig a környezettel. A következő feladat a tányérok, poharak, evőeszközök
elhelyezése.
Egyszerű étkezésnél a
teríték egy alaptányérból és jobbra, balra, felül elhelyezett evőeszközök
sokaságából áll. A tányér jobb oldalán van a nagykés, élével a tányér felé,
mellette a leveseskanál, lapjával lefelé. Bal oldalon közvetlenül a tányér
mellett van a nagyvilla, ugyancsak lapjával lefelé. A tányér fölött helyezzük
el a kis evőeszközöket, süteményhez, gyümölcshöz, amennyiben arra szükség van,
kés jobbról balra, éllel a tányér felé, villa balról jobbra, villával felfelé,
kiskanál jobbról balra, öblös részével fölfelé. Tehát ahogy kézbe vesszük őket.
Díszétkezések, ünnepi
ültetéses alkalmak terítését az úgynevezett ültető tányérokkal kezdik, erre
kerül aztán a főfogás tányérja. Az egész együttes szolid egységet alkot az
ültető tányér szilárd tartást kölcsönöz a fogások sorrendjében felrakott
tányéroknak. Méreténél fogva az ültető tányér nemcsak az asztalneműt védi,
hanem a tányérról lecsöppenő étel csöppet morzsákat is felfogja. Díszesebb
étkezések alkalmával jóval több evőeszköz van az asztalon de senkinek se kell
ilyenkor megijednie. Egyetlen szabályt kell betartani mindig kívülről befelé
használjuk az evőeszközöket, ha pedig elfogyott, akkor fentről lefelé.
Milyen evőeszközökkel
találkozhatunk az étteremben?
Két nagy csoportot
különböztetünk meg. Az egyszerű evőeszközök.
• nagy evőeszközök- kanál, kés, villa • kis evőeszközök ( desszert evőeszközök)
kanál, kés, villa • kávés vagy teáskanál • mokkás
A nem minden nap
használt evőeszközök. Halkés és halvilla. A halkés kissé lapátszerű „pengéje”
életlen, hogy a vendég ne vágja el a szálkát. A villa felülete is nagyobb a
nagy villánál. Rákkés és rákvilla. A rákkés hegyes, közepe táján ki van
lyukasztva, hogy a rák ollóját ennek a lyuknak a segítségével törje le a
vendég. A rákvilla kifelé tartó hegyes és kétágú.
Homár villa. Nyele
kanálkiképzésű hosszú eszköz a végén két kis villaszerű heggyel. Kaviárkés.
Lapátszerű, lekerekített életlen kés. Vajkés. A kaviárkéshez hasonló, de a
penge hátsó felületén bemetszéssel készült, hogy a vaj kenéskor a kenyér
egyenetlenségét követni tudja. Sajtkés. A pengéje felfelé ívelt, vége hegyes .
Csirágfogó. A spárgához. Csigafogó és csigavilla. Osztriga villa. Fondü villa.
Az evőeszközök után tesszük fel a zsemletányért ( couver tányért vagy
vajtányért, mérete 16-18 cm
) a teríték bal oldalára közvetlenül a villa mellé a tányér felső vonalának
magasságában. Erre tesszük a fűszervajat és a kenyeret vagy a kiflit és a
zsömlét. A kényelmes étkezés miatt figyeljünk oda, hogy a tányér ne legyen se
beljebb, se kijjebb az asztal szélénél. A teríték elhelyezésénél vegyük
figyelembe az asztalok helyzetét. Ha egy asztal a fal mellett van a két vagy több
terítéket egymással szemben helyezzük el nem teríthetünk páratlanul úgy, hogy
valaki a falat vagy ablakot nézze evés közben. Ha az előrendelés másként nem
igényli akkor a 80x80 cm-es asztalokra kettő a 120x80 cm-es asztalokra négy
terítéket teszünk. A kerek és egyedi kiképzésű asztaloknál csak egy szabály
van, ne legyen zsúfolt. Ez azt jelenti, hogy a tányérok között legalább 60-80 cm távolság legyen.
A székeket mindig a
tányérokhoz kell igazítani. A poharak elhelyezési módját két szempont határozza
meg a terítésnél. Elsődleges, hogy a vendég minden akadályoztatás nélkül
kényelmesen tudja fogni a poharát és nagyon fontos, hogy a felszolgáló könnyen,
biztonságosan tudjon a pohárba tölteni. Többféle pohár elhelyezési változat
létezik. Általános szabály, hogy a poharak a fogyasztás sorrendjében jobbról
balra haladva a vendég jobb kezéhez vannak állítva. Első helyen a kés hegyénél
mindig a vizespohár van, mivel ennek a pohárnak a használata a leggyakoribb.
Ezután a vörös és fehérboros poharak következnek s ha az aperitifet is asztal
mellett fogyasztják a legkisebb ( a pálinkás pohár) zárja a sort. Ha mindezzel
megvagyunk az asztalkendő vagyis a szalvéta felrakása következik. Egyszerű
étkezésnél például munkaebédnél használhatunk papírszalvétát vacsoránál és
díszétkezésnél azonban damasztszalvétával ( hangedlivel, melynek mérete
általában 40x40 cm anyaga fehér textil ) kell terítenünk. A szalvéta mindig a
teríték bal oldalán helyezzük el úgy, hogy vagy a zsemletányérra vagy közvetlenül
az abroszra tesszük. Színvonalas éttermekben igen szép és célszerű fa, fém vagy
csontgyűrűbe fogni a szalvétát, s azt az evőeszköz és zsemletányér közé tenni
úgy, hogy az szimmetrikus legyen a terítékkel.
Az asztal megterítése után
tesszük föl a kis leltárt. A kis leltár utólagos elhelyezését az indokolja,
hogy a terítés során könnyen felborulhat a virágváza, vagy a foglalat nélküli
sótartó, paprikaszóró és tönkreteheti a terítéket. A kis leltár a használat
sorrendjét követi a vendég először a só és paprikaszórót használja ezt tesszük
előre, fogvájót csak az étkezés után igényel, s ezért ezt hátrább tesszük. Bár
mint tudjuk, színvonalas éttermekben nem is raknak ki fogvájót, hisz nem illik
használni az asztalnál. Ha virág is van az asztalon, azt az asztal közepén kell
elhelyezni. Figyeljünk oda, hogy a váza a virággal együtt nem lehet 20-25
cm-nél magasabb, a túl magas virág ugyanis zavarja a beszélgető feleket, adott
esetben megosztja az asztaltársaságot.
