A wok használható olajban sütésre vagy pirításra, párolásra, főzésre, gőzölésre. A leggyakoribb eljárás szerint kevés olajat 2-3 evőkanálnyit a wokban felforrósítunk, majd ebben sütjük a húst vagy zöldségeket. Az olajnak nagyon forrónak kell lennie. A wok előnye, hogy a forró olajban, az apróra vágott alapanyagok nagyon gyorsan megsüthetők. A félgömb alak lehetővé teszi, hogy az ételt a wok oldalsó falára feltolva az olajat lecsepegtessük vagy a sütésből kicsit kivegyük, hiszen a wok alja forróbb, fala hűvösebb. Hagyományosan a wokot nagyon magas hőmérsékletet adó 1100-1200°C Kína teljes területén ismert, faszenes tűzhelyeken használták. Ez a hőmérséklet jobban közelit egy kovácsműhely tűzhelyének hőmérsékletéhez mint a hagyományos európai konyhákban használtakhoz.
A wok felszíne a kondukciós zóna. Itt az étel közvetlenül érintkezik az olajozott forró fémmel. Ez a legforróbb terület. Közvetlen e felett van a wok kondenzációs zónája ahol a forró olajban dobva rázva sül az étel. Látványkonyhákban láthatjuk a gomolygó gőzfelhőket. Jóval a wok felett van a konvekciós zóna forró száraz levegője. A kínai szakácsok az alapanyagokat e három zóna között dobva rázva szabályozzák az étel elkészítését. Ahhoz nagy gyakorlat kell, hogy a készülő étel minden zónában csak a szükséges időt töltse el.
